Hővisszanyerős szellőztetés, Váráslási tanácsok, szakmai cikkek
Hővisszanyerős szellőztetés beépítésének gyakori buktatói és elkerülésük
A hővisszanyerős szellőztetés e leghatékonyabb és legfentarthatóbb módja a gépi szellőztetésnek. Segítségével az aktuális időjárástól és hőmérséklettől függetlenül folyamatosan biztosíthatjuk a friss és tiszta levegőt otthonunkban. Mindezt kontrolláltan és energiahatékonyan.
Azonban telepítési hibák miatt gyakran előfordul, hogy még a legjobb, piacvezető márka hővisszanyerős gépeivel sem működik a rendszer az elvárt teljesítményen és hatékonysággal. Ezek olyan hibák, amelyek elkerülhetőek, ha gondos tervezés előzi meg a kiépítést, és hozzáértő szakemberek telepítik a szellőző rendszert.
A professzionális tervezés hiánya
Ezzel el is érkeztünk a legelső és sajnos igen gyakori kivitelezési hibához. A hővisszanyerős gépi szellőztető rendszer telepítését minden esetben részletes tervezés kell, hogy megelőzze, ami épületenként egyedi! Nem lehet sablon megoldásokkal dolgozni, de a megfelelő csőátmérők és azok optimális elvezetése csak több éves tapasztalattal és tudással tervezhető. Ezért nem javasoljuk, hogy egy ilyen volumenű befektetést szakember bevonása nélkül, laikusként próbáljunk meg összeállítani. Ahhoz, hogy minden helyiségben biztosítani tudja a rendszer a megfelelő mennyiségű és minőségű levegőt, a befújó és elszívó pontokat átgondoltan kell kialakítani.
Tervezett befúvó és elszívott levegő mennyisége és áramlási sebessége
A két áramlási irány légáramának egyenlőnek kell lennie, mert csak így tudja biztosítani a rendszer a maximális teljesítményt és hővisszanyerési hatásfokot. A szükséges levegő mennyiségét a ház lakóinak száma és a ház alapterülete, illetve térfogata határozza meg.
Mi történik, ha nem jók a számításaink? A túl alacsony légcsere elégtelen szellőzést eredményez, aminek eredménye a helyiségek túl magas páratartalma vagy a szennyeződések magas koncentrációja lehet. A túlméretezett szellőztető rendszer pedig indokolatlanul magas kiépítési költségeket és magas zajszintet okoz.
A szellőzőcsatornák tervezési hibája
A légcsatorna rendszer megtervezésénél a legfontosabb szempontok:
- A lehető legrövidebb légcsatornákat haszáljuk a szellőzztető gép és a légszelepek közt
- A befúvó és elszívó légcsatorna hálózat lehetőleg egyforma hosszúságú legyen, ezzel biztosítjuk az egyforma befúvó és elszívó teljesítményt
- Megfelelő mennyiségű és keresztmetszetű légcsatornákat tervezzünk az egyes helyiségekbe
- Csak fűtött területen (termikus burkon belül) vezessük a légcsatorna rendszert
- Soha ne hagyjuk ki a hangcsillapító elemeket
A légcsatornák útjának kialakításakor el ekll kerülni a csövek keresztezését, főként ha azok a mennyezetben, álmennyezetben futnak. Eleve az egyik legfontosabb szabály, hogy a lehető legkevesebb kanyarral és elágazással oldajuk meg a légelvezetést.
Az elszívó és befújó légszelepek hibás kiválasztása
A légszelepek száma és elhelyezése fontos szempont a szellőztető rendszer kiépítésekor. A szellőztetni kíván helyiség méretei vagy a bent tartózkodók száma meghatározza a szükséges légszelepek számát. A megfelelő típus kiválasztása pedig a felszerelés, design és a működés szempontjából is nagy jelentőséggel bír.
A beszívó és a kifújó egységek közötti távolság elhibázása
A kültéri friss levegő beszívó és elhasznált levegő kifújó pontok túl közeli elhelyezése hibás működés forrása lehet, hiszen a rendszerünk könnyen vissza szívhatja az elhasznált levegőt a lakásba. Ezért van egy ökölszabály, amit be kell tartani: a szellőzőrendszert lezáró alkatrészek között legalább 1,5 m távolságot kell tartani!
A nem megfelelő központi szellőztető gép választása
Csak abban az esetben fog ideálisan működni a hővisszanyerős rendszerünk, ha a fentebb említett légszállítási igényt jól számoltuk ki, és az elszívó és befújó pontok a megfelelő helyekre kerülnek. Ezeknek az adatoknak a birtokában lehetséges a megfelelő teljesítményű készüléket kiválasztani!
A hővisszanyerő egységet úgy kell megválasztani, hogy a konstrukció alapján számított légcserel legfeljebb 70%-os teljesítmény mellett legyen elérhető. Ezáltal tudunk egy bizonyos tartalék kapacitást biztosítani a rendszernek a helyiségek gyors szellőztetéséhez (boost üzemmód), és ez megakadályozza, hogy az egység túlzott zajterhelést okozzon.
Minden hővisszanyerős szellőztető gépnek képesnek kell lennie a teljesítményének szabályozására és a felhasználó igényeihez való igazítására is, hiszen ezzel tudjuk az egyéni komfortérzetünkhöz igazítani a szellőztetést.
Alulméretezett hővisszanyerő egység
Gyakori hiba, hogy spórolás vagy a nem megfelelő tervezés miatt túl kis teljesítményű hővisszanyerős szellőztető berendezést választanak, de így az egység nem fogja ellátni a funkcióját. A túl alacsony teljesítmény esetén a légkezelő egységtől a legnagyobb távolságban elhelyezett légszelepek légáramlása túl kicsi lesz vagy nem is lesz egyáltalán az adott helyiségben légcsere. Ezért a központi egységen spórolni óriási ráfizetést jelenthet. A tervezéssel mindez megelőzhető.
A hővisszanyerős rendszer hatása a fűtési rendszerre
A hővisszanyerős gépi szellőzés kiépítése pozitvan befolyásolja a helyiségek fűtéséhez szükséges hőigényt. Egy minden részletre kiterjedő tervezésnél csökkentett tervezési hőigénnyel számolnak, így a hőforrás teljesítménye és a radiátorok teljesítménye csökkenthető.
Fűtetlen helyiségbe beépített hővisszanyerő egység
Bár a hővisszanyerős szellőztető berendezések burkolata szigetelt, de ez nem jelenti azt, hogy fűtetlen helyiségbe is beépíthetőek. A legtöbb hővisszanyerős szellőztető berendezés gyártója pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie annak a helyiségnek, amelyben a hővisszanyerő berendezés biztonságosan telepíthető.
Leggyakrabban a központi egységet tetőtérben, garázsban vagy más műszaki helyiségben telepítik. Függetlenül attól, hogy milyen helyet választunk a készüléket olyan helyiségbe kell felszerelni, ahol a hőmérséklet nem esik a gyártó által meghatározott hőmérséklet alá.
Szigetelés nélküli vagy nem megfelelően szigetelt szellőzőcsatornák
A légcsatornákat két okból szigetelik:
- A hőveszteség elkerülése érdekében
- Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetén a pára kicsapódást megakadályozzák
Viszont a nem megfelelően szigetelt csövekben szükségtelen hőveszteség vagy páralecsapódás keletkezik, ami elégtelenné teszi az adott helyiség ideális szellőzését. A kültéri levegőt beszívó és elszívó légcsatornákat szigetelni kell. Ezenkívül az egység mögötti minden olyan szellőzőcsatornát, amely fűtetlen helyiségeken keresztül vezet, szintén szigetelni kell, hogy megakadályozzuk a páralecsapódást.
Nincs megfelelő hozzáférés a központi géphez és a szellőztető rendszer elemeihez
A rendszer beállításához és időszakos tisztításához, karbantartásához szükséges elvárás, hogy bizonyos részeihez könnyen hozzáférjünk. Például az elosztókhoz, szabályozó szelepekhez, betáplálási és kifújó pontokhoz.
A hővisszanyerős szellőztetés telepítése nem ér véget a hővisszanyerő egység csatlakoztatásával a rendszer többi részéhez. Sokan úgy gondolják, hogy a rendszer telepítése után elég csak az alapértelmezett beállításokkal elindítani. Fontos tudni, hogy a megfelelő beüzemelés biztosítja, hogy a hővisszanyerő egység a leghatékonyabban és csendesen működjön.
Ezért a hővisszanyerős szellőztető egység első üzembe helyezését szakképzett munkatársak végezzék! Az ő felelősségük a szükséges beállítások elvégzése annak érdekében, hogy a légáramlás minden helyiségben megfeleljen az előzetes tervezésnek. Ellenőrizni kell az összes vezérlő egység és az opcionális tartozékok működését. És természetesen a telepítés utolsó pontja a tulajdonos megtanítása az eszköz alapvető működési elveire, beállításaira.
Nem megfelelően felszerelt szellőzőcsatornák
Az eddigiekből már világosan látszik, hogy a gépi szellőztetés kiépítésénél mennyire fontos szerepe van a légcsatornák megfelelő installálásának, szigetelésének és bekötésének. Ha ez nem szakszerűen van kialakítva, az a rendszer kapacitásának csökkenéséhez vezet, ami csökkenti a hővisszanyerési sebességet és a készülék hatékonyságát.
A garázs vagy kazánház csatlakoztatása a rendszerhez
Fontos megemlíteni, hogy a garázst illetve a kazánházat nem szabad a ház többi részén kialakított szellőztető rendszerhez csatlakoztatni. Ezekben a helyiségekben a gravitációs szellőztetés tökéletesen ellátja a funkcióját. Amit még érdemes megtennünk, az, hogy jól szigetelt ajtókkal megakadályozzuk a levegő bejutását ezekből a helyiségekből a házba (mivel füstgázt vagy szén-monoxidot tartalmazhat).
Helytelenül felszerelt légbeszívó és elszívó nyílások
A nem megfelelően felszerelt külső légbeszívó és elszívó nyílások miatt a csapadékvíz bejuthat a szellőző csatornákba. További hiba, hogy a homlokzati rács felszerelésekor nem használnak speciális csepegtető sapkát, ami megakadályozza a vízfoltok képződését az épület falán.
Nem megfelelően beépített előmelegítő
Az elektromos előfűtő a magyarországi klimatikus viszonyok mellett mindenképpen indokolt a téli megfelelő működés érdekében. Vizes előfűtő egység felszerelésekor termosztáttal ellátott fagyálló rendszert kell biztosítani. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a fűtőközeg megfagy a fűtőberendezésben azokban a helyiségekben, ahol a hőmérséklet 0°C alatt van.
Nincsenek zajcsökkentők beépítve
A hővisszanyerős szellőztető rendszerek kritikusai által gyakran említett hátrány a rendszer zajos működése. Ennek oka azonban nem a rendszer működéséi sajátossága, hanem a rosszul megválasztott hővisszanyerő egység, vagy leggyakrabban a rendszer tervezési és beépítési hibáinak eredménye.
Egy másik gyakran előforduló hiba a kivitelezés során, hogy hiányoznak a zajcsillapítók. Annak ellenére, hogy a gyártói számos megoldást (burkolat szigetelése, ultracsendes ventilátorok, stb.) felhasználnak a készülék csendesítésére, minden hővisszanyerő egység zajt generál a szellőzőcsatornák felé. Ezért javasolt a központi egységnél zajcsillapítót beépíteni, hogy biztosítsuk a rendszer halk működését és a magas komfortérzetünket.
Amennyiben hővisszanyerős gépi szellőztetést építettünk ki, ne használjunk ablakszellőzőket! Az ablakoknak jól szigeteltnek kell lenniük, ami javítja az épület légtömörségét, és megakadályozza a hőhíd kialakulását a keret-fal érintkezési pontján.
Nincsenek ajtószellőzők
A hővisszanyerős szellőztető rendszernél általában a befúvó egységek a nappaliban és hálószobában vannak, míg az elszívó egységek a vizes helyiségekbe (fürdőszoba, wc, konyha) kerülnek beépítésre, de nem szabad elfelejtkezni az ajtók szellőzőnyílásokkal való ellátásáról, a levegő megfelelő keringésének biztosításához.
Ha nincs lehetőség szellőzőnyílásokkal ellátott ajtók használata, akkor minden helyiségben átvezető szellőzőrácsokat helyezhet el, vagy helyiségenként telepítheti a befújó és elszívó egységet.